A szívem fölé került egy szív(logikus, nem?), benne egy örökké-jellel, ami az örök szeretetet szimbolizállja, ugyanis az anyukámnak és a nővéremnek is ugyanilyen van ugyanott.
Előtte egyáltalán nem féltem, csak egy kis izgalmat éreztem a gyomromban amikor leültem a szalonban, igazából azért, mert nem tudtam hogy mire számítsak, de aztán az is elmúlt.
Amikor elkezdte (tudjátok, minden kezdet nehéz), akkor fájt a legjobban, de az is alig. Kis égető érzést éreztem, de nem volt vészes. Amikor készen lett, utána tíz perccel már egyáltalán nem fájt.
Nagyon hamar készen lett, olyan öt perc sem volt.
Most bepanthennel kenem, kezdi kilökni a felesleges festéket. Még nem viszket, már nem fáj (sőt a készítése után tíz perccel sem fájt már), szóval tökéletes.
Számomra ez egy nagyon pozitív élmény volt, és simán megcsinálnám újra. Szóval, nemsokára jöhet a következő.
Nektek van már tetoválásotok, vagy akartok majd? Meséljetek!
Exathaw
